Összefogás a közoktatásban
 
 

Egy sikerre "ítélt" iskola

Az Ózdi Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola évek óta jelentős szerepet játszik a város és térségének oktatása terén. Sikeresen pályáztak a Munkaügyi Minisztérium PHARE foglalkoztatási és szociális fejlesztési programjának hátrányos helyzetű fiatalokat segítő projektjére és a Soros Alapítvány önfejlesztő iskolái között. Szociális gondozó és ápoló szakiskolájuk a Népjóléti Minisztérium modellintézménye, továbbá itt működik az Országos Közoktatási Intézet egyik közoktatási információs szolgáltató pontja. Nemrég a Soros Alapítvány önkormány- zatok és iskolák kistérségi együttműködésére kiírt pályázatán részesültek támogatásban, melynek részleteiről Kovács Ottót, az intézményegység vezetőjét kérdeztük.

- Hatvan pályázó közül tizenhat kapott különböző mértékű támogatást. Örömmel mondhatom, hogy amennyit kértünk, illetve pályáztunk, meg is kaptuk, ami közel kétmillió forint. Ezt elsősorban pedagógusok továbbképzésére, másodsorban egy kistérségi konferencia szervezésére és a Közoktatási Modernizációs Alaptól elnyert támogatás összegével (700 ezer forint) kiegészítve egy kistérségi kiadvány elkészítésére használjuk fel.

Huszonegy település 39 intézménye szövetkezett velünk a területi pedagógiai program kidolgozására. Márciustól két iskolafejlesztő vezetésével dolgozott egy team az egyes iskolák helyi pedagógiai programjának átvizsgálásán, a közös értékek, célok, feladatok egyeztetésén. Május 18-tól 20-ig szerveztük meg önkormányzati szakemberek és intézményvezetők részvételével azt a konferenciát, melynek célja egy kistérségi pedagógiai terv elkészítése volt. Jelenleg egy honismereti olvasókönyv kiadására készülünk, mely bemutatja térségünk történelmi, földrajzi, irodalmi hagyományait. Állásvadászat projektünk célja, hogy az általános és középiskolák végzős tanulóihoz egy ellenőrzött karriertervezési programot juttassunk el.

Térségi oktatási kiadványunk, - amely még ez évben elkészül - a közösen kidolgozott pedagógiai program mellett a megvalósításához kapcsolódó akcióterven, eseménynaptáron, a térség humán erőforrásainak térképén, az oktatással kapcsolatos statisztikai adatokon túl bemutatkozási lehetőségeket kínál az együttműködő intézmények számára. Bemutathatjuk azt a színvonalas munkát, mellyel a térség iskolái rendelkeznek.

Mindaz, amit teszünk, nem öncélú dolog, hanem vidékünk tanulóifjúsága érdekében történik. Szeretnénk, ha nem nyílna tovább az a bizonyos olló, amely a fejlett, illetve a hátrányos helyzetű településeken élő gyerekek között jelenleg fennáll. Vagyis az esélyegyenlőtlenséget kívánjuk mérsékelni. TaIán büszke lehetek arra, hogy intézményünk elindított egy olyan folyamatot az oktatás terén, amely példaértékű lehet a társadalom más szféráiban is. Reméljük, hogy az oktatás lesz az a húzóágazat, mely növeli térségünk megtartó erejét és elindítja a gazdasági fellendülést. Ha ez nem megy végbe városunkban, környékbeli falvainkban, félő, hogy jól képzett fiataljainkat településünk nem fogja tudni megtartani.

- Intézményük több szempontból is eltér a megszokottól.

- Igen! Az 1987-ben átadott iskolánk épületszerkezetével és fekvésével is eltér a típusintézményektől. A modern és tágas épület, kapcsolódva a Közművelődési és Szabadidős Egységhez, a Városi Sportcsarnokhoz, valamint a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolához egy műszakban közel 1000 tanulónak tud megfelelő munkakörülményeket biztosítani.

Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy térségünk, Ózd város és a körzetében fekvő települések (a volt Ózdi Járás) általános és középiskolái, valamint óvodóinak pedagógusai a város Művelődési Osztálya kezdeményezésére 1992-ben 18 szakmai munkaközösséget alakítottak, a tantárgyaknak, ill. nevelési területeknek megfelelően. A munkaközösségek tagjai évente három alkalommal találkoznak egymással szakmai napokon.

A továbbképzések időpontjait az intézmények éves munkatervükben előre megtervezik, s e tanítás nélküli munkanapokon több mint 600 általános és középiskolai pedagógus vesz részt a foglalkozásokon.

A munkaközösségek munkaprogramjait önállóan határozzák meg. A továbbképzésekre igyekeznek olyan országos hírű szakembereket meghívni, akik a mindennapi munkában a kollégák segítségére tudnak lenni. Így az előadók utaznak Ózdra az ország több egyeteméről, főiskolájáról - ez jelentős költségmegtakarítás, hiszen egy-egy alkalommal csupán 20-25 főt kell utaztatni 600 helyett.

A munkaközösségek programjain az utóbbi években a szakmai, módszertani tapasztalatszerzésen kívül (óralátogatások, azok közös értékelése, kiselőadások tartása) a NAT-ra való felkészülés, az óvodák, az általános és középiskolák közötti munkakapesolat elmélyítése is szerepelt.

A munkaközösségek a NAT műveltség-területeinek megfelelően most vannak átalakulóban. Külön kiemelném az igazgatói munkaközösséget, melynek feladata többek között az új törvények, rendeletek közös értelmezése is, így a vidéki kisiskolák igazgatói sem maradnak magukra.

A területükön lévő közel 8000 tanuló évről évre készül a térségi tanulmányi versenyek valamelyikére, hogy legjobbjaink minden májusban "megmérkőzhessenek" egymással. A munkaközösségek valóban a gyermekek, s nem az iskolák megmérettetésére szánják e vetélkedéseket. Igazán példaértékőnek érezzük e kezdeményezésünket, hiszen így tanulóinknak alkalmuk nyílik megismerkedni a NAT által előírt vizsgák hangulatával, s a gyengébb képességűek is rádöbbenhetnek, hogy számukra is létezhet olyan terület, ahol kellően helyt tudnak állni.

- Mit kell tudni a szakiskoláról?

-Az 1993-ban létrehozott intézményegységünkben halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású fiatalok szakképzése folyik. Térségünk szociális és etnikai összetétele késztette arra a felismerésre iskolánkat, hogy elkezdje ezen fiatalok szakoktatását. A házi gondozás és ápolás csak néhány esztendeje került a hazai gyógyítás szakemberei, valamint a közvélemény érdeklődésének középpontjába. Az öt éve beindított hátránykompenzáló képzés megtalálta helyét és elnyerte rangját iskolánkban. A program tanárai és szakoktatói dolgozták ki a program tanmeneteit, fogalmazták meg a pedagógiai célokat. Hasonló program az országban akkor még csak három helyen működött, így a Népjóléti Minisztérium modellintézményévé váltunk.

E tanév kezdetétől a képesítés nélkül ebben a szakmában dolgozó felnőttek számára indult három féléves, OKJ-s végzettséget biztosító képzés.

Évente sok vendéget fogadunk, akik kifejezetten e tevékenységünk tanulmányozására érkeznek hozzánk, erre a programra épül állampolgári és környezetvédelmi projektünk is.

Meglátogatott már bennünket Novarra város alpolgármestere és oktatási referense, az FSC (Angol Tereptanulmányi Központ) magyarországi képviseletének munkatársai, a British Council igazgatóhelyettese, a Montanai Egyetem tanárai, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára és sorolhatnám tovább.

1996 áprilisában az Őrhegy Egyesület szárnyai alatt megalakult a megye észak-nyugati részének Kamasz-parlamentje. Az iskolák több mint 5000 diákját képviselő Parlamentnek lehetősége nyílik arra, hogy 10-18 éves tagjai már kamaszkorban megtanulják a demokrácia alapjait.

Szeretnénk külföldi kapcsolatainkat kiszélesíteni - az INTERNAT program keretében öt középszlovákiai magyar tannyelvű iskola kérte segítségünket.

Különösen jó a kapcsolatunk a kassai Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola és Gimnáziummal, valamint egészségügyi szakiskolánk és a PHARE program révén a római Sybilla Aleramo Szakképző Iskolával.

1996 tavaszán az első körben kerültünk be a Soros Alapítvány önfejlesztő iskolái közé. Könyvtárunk bázis funkciót tölt be: pedagógiai szakirodalommal és gyermekirodalommal kiváló szinten ellátott.

Kísérleteink, kezdeményezéseink azt mutatják, tantestületünk igyekszik a kor pedagógiai követelményeinek megfelelni.

Térségünk intézményeinek egyik fő célja a gyermek-központúság, mindezek mellett közös fő feladatunk az Ózd és térségéről kialakított rendkívül negatív kép megváltoztatása is.
 
 

(SZAKOKTATÁS, 1998. október)

Kerékgyártó Mihály